Barankovics István

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Barankovics István (1906–1974) hírlapíró, kereszténydemokrata politikus

Forrással megjelölt idézetek[szerkesztés]

Barankovics: Nagyon is tudom, hogy a hatalomnak ki vagyok szolgáltatva, tudom, hogy csak a lét és a becsület között van választásom, de a becsületet választom.
Rákosi: Ön nem evilági ember!
1949. január 25, Barankovics tárgyalása Rákosival Mindszenty elítéléséről [1].
A kereszténység nem mindenki számára kötelező hit ugyan, de mindenki számára erkölcsi és kulturális érték.
Új Ember, interjú Kovács K. Zoltánnal.
Mivel a keresztény állameszme az ember természetébe az Isten által beírt jogoknak és kötelességeknek megfelelő állam, azért mindenki híve lehet, bármely vallást gyakorolja és bárminő anyakönyvbe van bejegyezve, ha a Tízparancsolatban megfogalmazott természetes emberi erkölcsöt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Tízparancsolat ugyanis nem egyéb, mint az emberiségnek Istentől adott alkotmánya, aranybullája, szabadságlevele.
Tudjuk, hogy az egyháznak nincs és soha nem is volt pártja, de lehetnek olyan pártok, amelyek az egyház hit- és erkölcstanához a legközelebb állnak ...
A kereszténység nem csak hitrendszer, hanem egyben világnézet, azaz részleteiben kidolgozott kulturális szemlélet és társadalomtudomány is, amely gyakorlati útmutatást jelent a társadalmi és gazdasági élet számtalan területén. Igazságtalan volna tehát a politikai érvényesülés jogát éppen a keresztény világnézettől megtagadni ...
Mindig világpolitikai méretekben kell gondolkodnunk, de csak erőnk arányában és a lehetőségek szigorú szem előtt tartásával szabad cselekednünk.
A magyarság léte nagyobbik részében külpolitikai kérdés. [...] Állami függetlenségünk azonban olyan javunk, amely szinte puszta létünkkel azonos. Ezt nem szabad kockáztatnunk, és érte mindig, minden áldozat vállalására késznek kell lennünk.
Demokrácián nem azt értjük, hogy a régi osztályuralmat egy másik osztályuralom, a régi születési és vagyoni arisztokrácia előjogait a párturalom vagyí osztályuralom előjogai váltsák fel. A demokrácia nem az elnyomás jogcímének megváltoztatása. Nem hisszük el senkinek, hogy antidemokratikus eszközökkel is meg lehet valósítani a demokráciát.
Nincs abban semmi túlzás, hogy keresztény erények nélkül, a személyiség mélységes tisztelete, a felebaráti szeretet, igazságosság, a közjó iránti áldozatkészség, a szabadság és egyenlőség lelkes szeretete nélkül senki sem lehet jó demokrata.

1947 augusztus 10., a DNP győri gyűlésén mondott beszédéből


Emigrációba nem megy az ember, hanem kényszerül.

Naplóbejegyzés, idézi: [2]

Lásd még[szerkesztés]