Faludy György

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) magyar költő, műfordító, író.

Idézetek[szerkesztés]

A haláltánc ballada[szerkesztés]

Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
„Mit sírsz” - rivallt reá - „bolond,
nincs szív, mit kardom át ne járna,
enyém a föld!” ... S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfújta, mint a porszemet.
– Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

...

– A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

(François Villon balladái Faludy György átköltésében)

A kilencvenegyedik[szerkesztés]

Mi volna, hogyha Plátó feltámadna
s belépne hozzánk ma este, ahogy
itt ülünk a villanynál s az ablakban
gépek szállnak, mint roppant csillagok ?

Anyanyelvén köszöntenők; juhsajtot
tennénk eléje, sonkát, friss tejet;
ő enne, inna, meghallgatná Bachot
s azt hinné : mi vagyunk az istenek.

Elmondanók, hogy az anyagit látja
s az jó; de hogy az élet kvalitása
borzalmas és kultúránk szétesik;

hogy idióták s lókötők vezetnek
bennünket, kik semmit se védenek meg;
s hogy itt már nincs is mit megvédeni.

Október 6.[szerkesztés]

A vesztőhelyre sáros út vitt
és kikericsek kékjei.
Száz év, s meghaltam volna úgyis –
vígasztalódott Vécsey.
Lahner György sírt s a földre nézett,
Damjanich szekéren feküdt,
Leiningen felmentő honvédek
árnyát kereste mindenütt.
S a táj olyan volt, mint a fácán:
tarlók, fák vérző foltjai,
és ők, tarkán, libegve, hátán:
elhulló, bús-szép tollai.
 ...
Száz év s a magyar börtönéjjel
nem változott száz év alatt
Száz év s az első fordulóra
ébredtetek és lassan róva
a lépést, méláztatok róla,
mit hozott Világos, Arad...

Tanuld meg ezt a versemet[szerkesztés]

...
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor a képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
...


Még él, de harminc éve nincs, aki felpofozza.
Ott ült az íróasztal mögött, mikor behoztak.
Előtte aktacsomó Faludy Gyé nevével.
„Olvasta?” – „Nem olvastam, de azért belenéztem.”
Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka

Idézetek prózai munkáiból[szerkesztés]

  • A Szovjetunió beismerte, hogy gyengébb, meghajolt a nagyobb erő előtt, visszavonult és a jövőben valószínűleg kevesebbet fog handabandázni és jobban iparkodik majd valóban békésen együtt élni.
  • A világ kultúrája mozaikszerűen tevődik össze: kis népek kevesebbet, a nagyok aránytalanul többet adnak bele. Mi magyarok néhány nagy tudóst, zenészt, írót adtunk a világnak; kár, hogy irodalmunk legjava, nyelvi nehézségek és sajátos viszonyaink miatt, többnyire nem szárnyalhatta túl határainkat.
  • Minden igazi szellemi mozgalom túlcsap, vagy legalább túl akar csapni az illető ország határán.
  • ...nehéz az olyan jó tanács hatékonyságában bízni, amelyiket az sem fogad meg, aki adja.
  • A kommunizmus ideológiai megnyilvánulásai, művészi és társadalmi állásfoglalásai, történelmi megemlékezései és monográfiái az eszmék, a művészet avagy a történelem birodalmából az idiotizmus kuriózumai közé költöztek át.
  • Költészetünk vetekszik a latin vagy görög költészettel, de sajnos lefordíthatatlan.
  • Az egyik ávós őrmester feljelentett, hogy röhögök Sztálinon. nagy László politikai tiszt egyik segédjével iszonyúan megvert ezért. A verés alatt meg se mukkantam, és nem is sajnáltam magamat.
  • Ha egy magyar rímet leírok, azonnal tudom, használta-e már előttem magyar költő avagy sem, és ha látom, hogy különleges rím, melyet más is megírt, másikat keresek helyébe, mert a nagyon jó rím nálunk magántulajdon: a példán - példány Kosztolányié, a húrokon - hű rokon Vörösmartyé, a szelíd őz - elidőz Attiláé.
  • Nincs mivel hencegnem. Az erkölcsi bátorságnak tanújelét nem adtam soha, mivel a fitogtatást hiábavalónak láttam - az embert még azon az éjjelen vitte el az ÁVO. nem álltam ki senkiért, már azért sem, mert segítségem inkább ártott, mint használt volna az illetőnek.
  • A régebbi táborlakóktól hamarosan megtudtuk mindazt, amit amúgy is sejtettünk, hogy hozzátartozóinknak nem írhatunk, látogatót nem fogadhatunk, levelet, csomagot nem kaphatunk, sőt a szocialista munkatáborban könyv, újság, sőt papír és ceruza sincs.
  • Nem bánják, ha a gyár selejtet termel, az árú megrohad a raktárban, és a betegek hullanak, mint a legyek; csak a funkcionáriusok éljenek misztikus lelki közösségben az ideológiával.
  • A helyzet - lassan és némiképpen - megenyhült. A legfontosabb jelenség az volt, hogy az Államvédelmi nem tudott többé senkit, ok nélkül vagy okkal, letartóztatni. Így az ország lakói közt alábbhagyott, majd megszűnt az a páni félelem, melyet kommunisták közt "pártfegyelem" néven ismertek.
  • Nem a világból száműztek bennünket, hanem a világba. Mindenütt van napfény és holdvilág, mindenütt vannak füvek, fák, virágok, madarak és emberek. Olykor szebbek és jobbak, mint odahaza.
  • A második világháború aztán megfosztott minden illúziómtól. Világos lett, hogy az emberiség jelentős hányadának gyilkolási és rablási ösztöne, vagyongyűjtési mániája, gonoszsága és nacionalista őrjöngése helytelen utakra vezeti, sőt meg is karja szüntetni civilizatórikus és kulturális tevékenységünket.

Források[szerkesztés]

  • Faludy György: Pokolbeli víg napjaim. Magyar Világ Kiadó. 1998.
  • Faludy György: Pokolbeli napjaim után. Magyar Világ Kiadó. 2000.
  • Faludy György: A Pokol tornácán. Alexandra Kiadó. Budapest. 2006.
  • Faludy György - Faludy Zsuzsa: A forradalom emlékezete. Alexandra Kiadó. Budapest. 2006.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Faludy György témában.