Fejes Endre
| Fejes Endre |
|---|
 Fejes Endre |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
Fejes Endre (Budapest, 1923. szeptember 15. – Budapest, 2015. augusztus 25.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Idézetek
[szerkesztés]- Ütni pontosan kell. Nem szabad vagdalkozni értelmetlenül. Csodálkozni is fölösleges. Hogy visszaütnek, nem az a csoda. Az az egyetlen természetes. [forrás?]
Rozsdatemető
[szerkesztés]- A Rozsdatemető kőfallal zárt udvar a raktárépület mögött. Iparvágány felezi, két oldalán rendetlen összevisszaságban, egymás hegyén-hátán kiselejtezett gépek, behemót kazánok, felismerhetetlen szörnyszülöttek nyomódnak mélyen a fekete salakba, mázsás, penészgombás karokkal mutatnak az égre, várják a tűzhalált. Az udvar végén rácsos, magasra épített vaskapu engedi a sínpárt a macskaköves utcára.
1962 tavaszán ifjabb Hábetler János megölt egy segédmunkást a rozsdatemetőben.
Szerelemről bolond éjszakán
[szerkesztés]Tegnap múltam negyvennyolc éves. Bort ittam, megvertem egy fogatlan látszerészt a Mátyás téren, eltörtem a karóráját. Azután sokáig kószáltam a városban. Éjfél után leültem a Nemzeti Színház lépcsőjén. Később rendőr igazoltatott. Gyanakvóan fürkészett, azt mondta, menjek haza. Még csöndes hangon megjegyezte: nem szép, ha férfiember elereszti könnyeit.