Lewis Carroll

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Lewis Carroll

Charles Lutwidge Dodgson (1832. január 27–1898. január 14), ismertebb nevén Lewis Carroll, angol író, matematikus, anglikán lelkész és fotográfus.

A világ szinte valamennyi nyelvére lefordított alapműve az Alice Csodaországban.

Idézetek[szerkesztés]

  • Már reggeli előtt gondolj hat lehetetlenre!
  • Az álló óra is naponta kétszer a pontos időt mutatja.
  • Ha nem tudod hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz.
  • Igen vacak memória az, amelyik csak hátrafelé működik.
  • Mindenben van tanulság, csak meg kell találni.
  • A cicák egyik igen kellemetlen szokása, hogy bármit is mondunk nekik, ők mindig dorombolnak.
  • Jómodor az, amikor átgondoljuk, amit mondani akarunk. Ezzel időt spórolunk.
  • Az élet tényleg egyfajta iskola, alkalom a gyakorlásra. Elsősorban a jellem felépítésére és a szellem nevelésére való.
  • A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát.

Versek[szerkesztés]

A Gruffacsór[szerkesztés]

Nézsonra járt, nyalkás brigyók,
Turboltak, purrtak a zepén,
Nyamlongott mind a pirityók,
Bröftyent a mamsi plény.

"Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
A foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
S a böszhedt Gyilkanyessz!"

Kapta döfke kardját a smorc,
Rég csüszte már a nyúf vadat -
Megállt a vén plakány tövén
A tamtam-lomb alatt.

Állt felhergült eszmék között,
S ím Gruffacsór - a szeme láng -
Hussongva és mortyogva jött
A kuszmadt fák iránt.

Egy! Kettő! Egy! Kettő! - csihant
A döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
S diadalgott haza.

"Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!"
S csuklantott boldogan.

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
Turboltak, purrtak a zepén,
Nyamlogott mind a pirityók,
Bröftyent a mamsi plény.



Télen, mikor a táj fehér
Dalolom ezt a kedvedér'.

Tavasszal, ha zöld a határ,
Elmondom, mi eszembe jár.

Nyáron, midőn forró a lég,
Megérted nótám lényegét.

Ősszel, a lomb ha lázbeteg,
Tollat fogsz, hogy papírra vesd.


Egy hóbortos urat - Bengálba,
Meghívtak jelmezbálba.
Szólt - Sokan lesznek
Öltözöm keksznek.
S egy kutya azonmód elrágta.


Így szól a homár, s a hangja remeg:
megfőttem pirosra, az ízem remek,
de úgy keserít ez a céklaszinem,
nem kéne cukorral beszórni fejem?


Alice Tükörországban[szerkesztés]

     Dingidungi a falra ült,
     Dingidungi lependerült.
     Jöhet a királytól ló, katona,
     nem rakják Dingit össze soha.


    Nézsonra járt, nyalkás brigyók
    turboltak, purrtak a zepén,
    nyamlongott mind a pirityók,
    bröftyent a mamsi plény.


(a könyv befejező verse):

Csónak fénylő ég alatt,
ringatózik álmatag,
száll a nyári alkonyat -

Három gyermek ül körül,
mohó szem, kíváncsi fül,
kis mesémnek úgy örül.

Rég nincs fény az ég alatt,
visszhang, emlék elmaradt,
őszi dér fed dús nyarat.

Csak ő jár mindig velem:
Alice, titkos téreken,
hol nem látja földi szem.

Ám gyerek mindig kerül,
mohó szem s kíváncsi fül,
kis mesémen mind derül.

Csodatájon nyugszanak,
álmodozva napra nap,
míg suhannak gyors nyarak -

ringatóznak lassú áron,
a fény rájuk glóriát fon:
mi az élet, ha nem álom?

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Lewis Carroll témában.