Li Taj-po

Li Taj-po
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Wikiforrásban
Művek a Project Gutenbergben

Li Taj-po (701–762) kínai költő.

Idézetek verseiből

Nagy László fordításai

Az ötödik hónapban a Keleti Luba utazom

                            Válasz Yen úrnak

Nem kell az érdem, szégyenem lenne
konclesők lelkét vélni magamban.
Haza nyugatra jó uton térek,
nap hull, szivárvány sír a magasban.
Már ne marasztalj, ördögszekérként
szállok a szélben, árván maradtam.

Cuj Cung-csenek ajánlom

Tengerbe nap hull, hullámok futnak,
kék horizonthoz gyűlnek tömötten.
Sivítva árva kardomra dőlök,
fölnézek, szívem kínokra döbben.
Esztendők telnek, míg hazaérek,
hírnévhez hogy is jutnék időben?

A Lingjang-hegyre érve megyek az Égoszlop-sziklához

                            Hálából Han cenzornak,
                            akivel akkor találkoztam,
                            mikor a Huangsan-hegyen
                            felkeresett magányomban.

Hófehér szarvast lovagolt Han-csung,
nyugatra tartott Huang-hegyére.
Ezernél is több szép jáde-lányka
szállott utána felleges égre.
Megtalált engem, adott igéket:
Szíved a mennyet megnyitja végre.

Források

• Nagy László: Versek és versfordítások II. kötet. Versfordítások, 1957–1977 (592–595. oldal). Holnap Kiadó, 2004; ISBN 963 346 659 8