Mit keresett Isten a nappalimban?

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A.J.Christian, new age író könyve.

Idézetek a műből[szerkesztés]

  • A halálélményt az egyéniség által elfogadott hitek, elvárások alakítják: ha hiszel a pokol tüzében, akkor egy pokoli valóságban fogsz öntudatra ébredni, ha a klasszikus menyországot várod, a tudatod erejével azt is megteremted magadnak. (183.o.)
  • ... az álom – bizonyos részei – ugyanabban a valóságrendszerben játszódik, ahol a halál utáni élmények történnek. (241.o.)
  • Igaz, hogy az egótok egy bizonyos szemszögből nézve gátként viselkedik, de ezt nem rosszindulatból teszi. Az egótok éppúgy a megismeréseteket, a kiteljesedéseteket segíti, mint a tudatotok többi megtestesülése, csak mivel az anyagra figyel, ezért elsősorban a fizikai valóságot szeretné megértetni veletek. (242.o.)
  • A halál általában a tudatotok figyelmén túl zajlik. Olyan, mint egy álom, csak sodródtok ide-oda. De a születés élesen, fájdalmasan tudatos: pontosan tisztában vagytok vele, hogy most fel kell adnotok jelenlegi létezéseteket, baráti kapcsolataitokat. Valójában a születésetek pillanatában haltok meg, mert elfelejtitek önmagatokat, elfelejtitek a tudatotokat, az egész nem-materiális létezéseteket. (252.o.)
  • Egy vallás szellemi értelme leginkább a vekker csörgéséhez hasonlítható. „Ébredj!” – harsogja az ébresztőóra, és ha akarod, ha nem, felver álmodból. Persze fel akarsz kelni, hiszen az este azért állítottad be, de az ébredés akkor is nehéz. S noha megteheted, hogy nem törődsz az ébresztővel, sőt lecsaphatod, összetörheted az órát, az öntudatlanságból azért kimozdulsz, és esélyt kapsz arra, hogy éld az életed. (278.o.)
  • Ha ti tudatos Létezők lennétek, ha átélnétek mindazt, amit az Élet ad, akkor ti Istenben élnétek. S ebben az esetben nem lenne szükség papokra. Minek kellene a közvetítő, amikor minden porcikátok, minden kis apró sejtetek, érzelmetek és gondolatotok az Istenben él? Abban a pillanatban a papság mint jól fizető intézmény megszűnne, abban a pillanatban az egyház mint hierarchikus rendszer – ahol az ego kiélheti a hatalomvágyát – értelmét vesztené. A szabad ember nem kíváncsi az egyházra, nem kíváncsi a demagógiára; a szabad embernek nem kell talmi, mert neki ott a valódi. A tudatos élőlénynek az van, ami Van és nem az, amit elhitetnek vele... (280.o.)

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]