„Victor Hugo” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Idézetek tőle: Neki tulajdonított |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
'''Victor Hugo''' (1802-1855) francia költő, regény- és drámaíró |
'''Victor Hugo''' (1802-1855) francia költő, regény- és drámaíró |
||
==Neki tulajdonított idézetek== |
|||
==Idézetek tőle== |
|||
* A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató. |
* A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató. |
A lap 2006. január 14., 10:23-kori változata
Victor Hugo (1802-1855) francia költő, regény- és drámaíró
Neki tulajdonított idézetek
- A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató.
- Ó, te, Világ köztársasága, ma még csak fény az éjszakába holnapra te leszel a nap.
- ...a házasság olyan, mint az oltás: olykor sikerül, máskor nem...
- A nagy emberek azok, akik sokat éreztek, sokat éltek; és néha, néhány év alatt az ember sok életet él.
- A gondolatot szent jogként adja az élet
- Ki bátor és ki nem, föl mind, bástyára, őrszem!
- Fénye felé ki-ki egymaga megy az éjben.
- ... követeltem a nő s a gyermek jogait; úgy véltem: jobb az agy, ha melegebb a szív ...
- ...a holnapban élek, sürgetve az órát, a jobb emberiséget.
- Aki ivott, inni fog, aki álmodott, álmodik tovább. Nem mond le a csábító mélységről, a kifürkészhetetlen vonzásról, tiltott vidékre merészkedik, megkísérli megérteni a felfoghatatlant, látni a láthatatlant; újra meg újra visszatér hozzá, elszántan nekifeszül, lép egyet előre, aztán még egyet; így hatol be az ismeretlenbe, hogy ott a végtelen gondolatok elképesztő bőségére leljen.
- Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.
- Hagyjátok, hadd dolgozzék az idő. A gyermek az anyja nézeteit vallja, a férfi majd apja nézetén lesz.
- ... az emberiségnek sohasem támadt olyan fontos gondolata, amelyet kőbe ne írt volna.
- Az ember ismeri a tényeket, mégis tudatlan.
- Szeress! szolgálj! segíts! küzdj! szenvedj! - int a lélek...
- Ember! ne félj! tudja a titkot a természet és mosolyog.
- ... a szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt a valónkba, és gyakran tovább zöldül a szív romjain.
- Néhány szikla nem állítja meg a folyót. Az emberi ellenállások közt az események tovább folynak, és nem fordulnak vissza.
- A félszemű sokkal tökéletlenebb a vaknál, mert tudja, hogy mije hiányzik.
- A szerelem fejlődése: A lelket vesszük el előbb, csak utána a testet. Majd a testre van szükségünk előbb, s utána a lélekre. Végül a lélekre már nincs is szükség.
- Az ostobaság csökkenését nevezzük haladásnak.
- Nem létezik kis nemzet. Egy nép nagyságát nem a lélekszáma határozza meg, mint ahogy egy ember nagysága sem a testsúlyának függvénye.
- Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elemntél.