Francesco Petrarca

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Francesco Petrarca (1304–1374) az olasz reneszánsz nagy költője.

Idézetek verseiből[szerkesztés]

Itália nagyjaihoz

Ti, kiknek a sors kezetekbe adta
gyeplőjét szép hazánknak,
hogy-hogy nem ébred bennetek a részvét,
láttán idegenek rontó hadának?
Miért kell, hogy itassa
barbárok vére földünk annyi rétjét?
          (Fordította Jékely Zoltán)


Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?

Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért van oly halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?
          (Fordította Sárközi György)


Az élet elfut, vissza sohse fordul…

Az élet elfut, vissza sohse fordul,
       s nagy léptekkel jön a halál mögötte,
       s minden, mi van, mi volt s mit sűrü ködbe
       rejt a jövő, lelkemben búra torzul.
          (Fordította Sárközi György)

Források[szerkesztés]

  • Jékely Zoltán: Keresztút – Válogatott műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.
  • Száz vers Válogatott idegen versek eredeti szövege és magyar fordítása. Összeállította Kardos László. II. kiadás. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1957.