Wikidézet:Elnevezési szokások

Rövidítés:
WI:NÉV

Általánosan igaz, hogy a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben, egyértelmű, és nem teszi túlságosan nehézzé a rá való hivatkozásokat. Ezen egyszerű alapelven túl a legfontosabb témák: Egyszerűség, Pontosság, Nagybetűk és Egyes szám.

A célja ennek az irányelvnek az, hogy ha valaki új szócikket ír, könnyedén tudjon más cikkekre hivatkozni, a logikusan adódó formát [[zárójelezve]] azonnal a megfelelő hivatkozással az adott szóra, kifejezésre. Az egységes elnevezési elveket követve az ilyen hivatkozások nagy része a kívánt cikkre fog mutatni, plusz utánajárás nélkül.

Fontos megjegyezni persze, hogy ezek az elvek nincsenek kőbe vésve, és a Wikidézet növekedése és fejlődése néha változtatásokat kíván, vagy a gyakorlatban bizonyos elvek elavulnak. Ha nem tudsz dönteni két forma között, akkor inkább kövesd ezeket az elveket.

Általános szokások

Csak az első szó nagybetűs

Megállapodás: Hacsak nem személynévről van szó, vagy olyan kifejezésről, amit általában nagy kezdőbetűkkel írunk, akkor az első szót kivéve kisbetűvel írj minden további szót.

Használj egyes számot

Megállapodás: Olyan szócikkeket készíts, amik megnevezése egyes számban van, hacsak nem a többes szám az egyetlen használt forma, vagy az egyes szám jelentése eltérő.

Magyar betűket használj

Megállapodás: A fogalmakat a szokásos magyar megnevezésükkel nevezd el, magyar betűket használva, és az első sorban vastagon tüntesd fel – a magyar változat mellett – az eredeti, illetve alternatív nyelvű elnevezéseket is.

A leggyakrabban használt magyar elnevezést használd

Megállapodás: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.

Ha szükséges, légy pontos

Megállapodás: Légy szíves, ne írj olyan cikket, aminek az elnevezése többértelmű, vagy az emberek egy jelentős része azon a néven más fogalmat keresne, mint amiről a cikk szól. Ilyen esetben légy az „általános formánál” kissé pontosabb, egyértelműbb.

Fejtsd ki a rövidítéseket

Megállapodás: Kerüld el a betűszavakkal elnevezett cikkeket, hacsak nem a betűszó az adott fogalom leggyakrabban használt alakja. (Pl. a Magyar Honvédelmi Szövetséget írd ki, de a NASA-t nem feltétlenül szükséges, főleg, ha a betűszó idegen nyelvű.)

Megállapodás: Kerüld el a gyakran használt szavak rövidítését, ha az nem feltétlenül szükséges: ún. ⇒ úgynevezett, tkp. ⇒ tulajdonképpen, igh. ⇒ igazgatóhelyettes, szerk. ⇒ szerkesztő, rkp. ⇒ rakpart, stb. (⇐ ez lehet, mert ez a gyakrabban használt forma).

Ne használj névelőket

Megállapodás: Ne használj névelőket a szócikkek elnevezésénél. (Helytelen: "A Duna", "Az USA", stb.)

Kivétel: Kivétel ez alól az, ha a cikk elnevezése nyelvtanilag helytelen névelő nélkül (pl. birtokviszonyt tartalmazó címek). (Helyes: "Az Amerikai Egyesült Államok himnusza")

Légy óvatos a speciális jelekkel

Néhány írásjel használható ugyan, de kerülendő, mert mindenféle csúnya kavarodást tud okozni. Nem illik tehát használni címekben a pipe jelet (|), a csillagot (*), az and jelet (&), a kapcsos ({}) és szögletes zárójeleket ([]). Mivel a címek UTF-8 kódolással készülnek, elvileg bármilyen nyelv írásjeleit használhatod a címekben, azonban fontold meg azt, hogy a legtöbb szerkesztő nem tud kínai, arab, klingon vagy tengwar karaktereket írni, és így a cikkeidre való hivatkozások elkészítését lehetetlenné teheted. A legtöbben még az alap európai nyelvek karaktereit sem mindig képesek beírni, így kerülendő minden, magyar nyelvben nem szereplő betű, mint a François, a señor szavak.

Egyéb elvek

Történelmi nevek és titulusok

Megállapodás: Az uralkodói titulus (pl.:„IV. Béla”, „Hunyadi Mátyás”, „Károly Róbert”; olyan formában, ahogy rájuk általában a történelem-tudomány hivatkozik); utána zárójelben szerepel az ország akkor, ha nem magyar volt: „II. Ottó (Poroszország)” vagy „II. Ottó (német-római császár)” (utóbbi akkor, ha az ország nem egyértelmű vagy nem egyszerűen leírható).

Ha egy uralkodót több néven is ismerünk (pl. Magyarországon II. Jenő, Lengyelországban I. Jenő néven nevezik ugyanazt a királyt), akkor a magyar elnevezés alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést. Nem használunk titokzatos rövidítéseket (pl. „II. Hugó (n.-r.-i cs.)”).

Dátumok

Sima számokat csak évszámokhoz használj

Megállapodás: A csak számból álló cikkek mindig éveket jelölnek. Mindig írj bele szöveget, ha nem évszámról írsz cikket, mint például Intel 386 386 helyett, vagy 666 (szám) a 666 helyett, hogy megkülönböztesd őket az i.sz. 386. illetve 666. évtől.

Az éveket tartalmazó cikkek neve után nincs pont, mert így egyrészt az elnevezés a többi nemzeti Wikipédiával egységes, másrészt sokkal egyszerűbb rá hivatkozni. A szövegben a pontot utána írjuk, a linken kívül: "[[2003]]." módon.

Hónap és nap

Megállapodás: A hónapot és napot tartalmazó napok szócikkei "hónapnév napszám" (pl.: "[[január 1]]") formájúak. Mint az évek esetében, itt sincs pont a szócikk címében az egységesség és a könnyű hivatkozás miatt. Használata a szövegben: kisbetűs hónap-nap hivatkozás, utána pont: "[[január 1]]."

Időszámítás előtt

Megállapodás: Az időszámítás előtti dátumokat, éveket, századokat az eléjük írt i. e. betűvel jelezzük: [[i. e. 110]].

Évszázadok, évezredek

Megállapodás: A nagyobb időegységeket írjuk ki: [[16. század]], [[3. évezred]], [[i. e. 5. évezred]].

Dátumok helyesírása

Példák a helyesírási szabályzatból (#293-297).

• 1848. március 15., 1848. márciusban, 1848 márciusában (birtokviszony esetén nincs pont), 1956. október folyamán, 1956 folyamán, 1848 előtt/előtti/hősei/késő őszén; nincs pont, ha az évszám az alany (pl: 1492 fordulópont volt.), vagy ha az évszám zárójelben van,
• 1838-i árvíz, 1514-ben, 1848. márc. 15-én, júl. 6-ig vagy 6-áig,
• 1-je (elseje), 1-jén (elsején), 1-ji (elseji), 1-jei (elsejei),
• december 20. és 31. között, december 20-a és 30-a között.

Nyelvek nevei

Megállapodás: A beszélt, emberi nyelvek esetén a nyelv szóval (példa: Tamil nyelv) különböztetheted meg az egyező alakú egyéb cikkektől.

Megállapodás: A programozási nyelvek után írd a programozási nyelv szöveget (példa: Python programozási nyelv), hogy megkülönböztesd a hasonló alakú cikkektől, illetve nyelvektől.

Ábécék és írások nevei

Megállapodás: Az egyes nyelvek írásképéről, betűiről szóló szócikkeket a nyelv neve és az "írás" szóval nevezd el, példa: Latin írás. (Azért nem "Latin ábécé", mert sok nyelv esetén nincs a, b, c betű az írásban; ha az "ábécé" kifejezést is használják az adott nyelvre - mint például a "Latin ábécé" esetében - akkor készíthetsz egy átirányítást az "ábécé" formáról az "írás" formára.)

Betűk nevei

Megállapodás: A betűk szócikkeinek címe maga a betű, például: A, א.

Megállapodás: A latin ábécében nem szereplő betűkre érdemes létrehozni átirányításokat, amik latin vagy magyar betűkkel leírható neveken hivatkoznak a betűre, hogy el lehessen azokat érni. Példák: "ss (német)", "zs (orosz)", "ju2 (kínai)" vagy "kalapos a (francia)". Ha a betűnek/jelnek van egyéni, nem összekeverhető neve (példa: Alef) akkor arról készíts átirányítást.

Népek nevei

Megállapodás: a népekről szóló szócikkek címében használj többesszámot, pl: székelyek, nyenyecek.

Díjak helyesírása

A magyar helyesírás szabályai 170.) b) szerint:

Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj

Filmcímek

Megállapodás: A filmeket gyakran ugyanazzal a címmel forgalmazzák. Amikor két filmcím ütközik, akkor a név után zárójelben tüntesd fel a kibocsátás évét (pl.: [[Casablanca (1942)|]]). Ha több szó is létezik ugyanazzal a címmel, akkor így lehet egyértelműsíteni: [[Apollo 13 (film)|]]. Az is megeshet, hogy megegyezik a filmcím valami mással, de ugyanolyan című filmből is van több, akkor ez a módszer használatos: [[The Sunshine Boys (film; 1995)]]. Megállapodás: A filmeket a magyar címükkel nevezd el (még akkor is, ha a magyar elnevezések köztudottan és hagyományosan borzalmasak), és a cikk elején jelezd az eredeti nyelvű, illetve alternatív címeket. Az eredeti címeket átirányításként fel lehet később venni, hogy a cikkre mutatva meg lehessen eredeti cím alapján is találni azt.