Nostradamus

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Michel de Nostredame, latinosított nevén Nostradamus (1503 december 14., Saint Rémy, Franciaország - 1566 július 2., Salon, Fro.) újkori francia orvos, asztronómus-asztrológus, katolikus misztikus próféta. Jóslatokat tartalmazó könyve, A próféciák négysoros versekből áll - ezek a jósversek (néhány közülük nem négy, hanem hatsoros); melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott.

Tartalomjegyzék

Filológiai jelentőségű idézetek A Próféciákból[szerkesztés]

A Próféciák II. kiadásának címlapja[szerkesztés]

Franciául[szerkesztés]

LES PROPHETIES
De M. Michel Nostradamus
Dont il en y à trois cents qui n'ont encores jamais esté imprimées.
A LYON Chez Antoine du Rosne 1557.

Magyarul[szerkesztés]

A PRÓFÉCIÁK
a tudós Michel Nostradamustól
Közöttük van háromszáz olyan, mely még nem volt kinyomtatva.
Lyonban Antoine Rosne-nál, 1557.-ben.

Kiegészítő versek[szerkesztés]

Ezek olyan négysoros versek, melyek egyes centuriákat követnek, és nem jóslatokat tartalmaznak, hanem magukról a jóslatokról szólnak. Ezeken kívül például az első centuria első két verse nem valódi jósvers, Nostradamus magáról ír bennük:

I.1.-2.[szerkesztés]

Estant assis de nuict secret estude,
Seul reposé sur la selle d'airain:
Flambe exigue, sortant de sollitude,
Fait prosperer qui n'est à croire vain.
La verge en main mise au milieu de Branches,
De l'onde il moulle et le limbe et le pied:
Un peur et voix fremissent par les manches:
Splendeur divine. Le divin pres s'assied.
Magyarul:
Éjjel, titkos tanulmányaim közben, ülve,
Egyedül, nyugalomban az ércszéken,
Apró láng fakad a magányosságból,
Hirdeti, hogy nem hiábavaló hinni.
Kezemben az ágak közepébe tett vessző,
Hullám nedvesíti a szegélyt és a lábat,
Félelem, hang remegtet a nyélen át,
Isteni fényesség, az isteni ül közelemben.

„Ajánlás”: A IV. centuria záróverse[szerkesztés]

Az egyik négysoros (VI. centuria utolsó verse utáni vers) nem jósvers, hanem egyfajta „ajánlás” (a többi jósverstől eltérően latinul íródott):

Quid legent bosce versu, mature censunto,
Profanum vulgas et inscium ne attrectanto.
Omnesque Astrologi, Blenni, Barbari procul sunto,
Qui aliter facit, is rite sacer esto.
Kik e verseket olvassák, vizsgálják meg mindet jól,
Ne foglalkozzék velük a közönséges, tudatlan nép.
Minden asztrológus, buta és barbár maradjon tőlük távol,
Ki másképp tesz, méltán illeti az "elvetemült" név.

(„ezt tekintsék elvetemült embernek” más fordításokban „az joggal legyen átkozott”. A „sacer” azonban nemcsak szentet és átkozottat jelent latinul, hanem gazot, istentelent, elvetemültet is).

Megjegyezzük a régi korokban az effajta „könyvajánlásoknak” (az utószavak elődjeinek) könyvbe biggyesztése, általában a könyv végére, teljesen szokásos volt (kódexmásolók különösen gyakran alkalmazták), és a hasonló „átkozódások” vagy figyelmeztetések is előfordultak (pl. a pontatlan másolók vagy, lévén szerzői jogvédelem még nem létezett, a hamisítók ellen), vagyis Nostradamus a kor szokását követte.

Az istentelen lehet találó, mert abban a korban csak az a fix Isten létezett aki tűzre dobott volna, ha ezt olvasod vagy beszélsz róla.

Részletek a fiához írt leveléből[szerkesztés]

Fiának, Caesarnak szóló egyik levelében, melyet A Próféciák Előszavához csatolt, a következőket írja (ebből a levélből több tekintetben rekonstruálható Nostradamus módszere a látomások meglátásáról és lejegyzéséről; a 8 oldalas levél bekezdéseit nem sorrendben és erősen rövidítve közöljük):

A próféták a halhatatlan Isten és a jó angyalok által a jövendölés szellemét kapják. Ezáltal látnak ők nagyon távoli dolgokat, és tudnak jövőbeni eseményeket előrelátni. A nagyhatalmú Isten nélkül semmi nem tud teljesülni. [...] Mi, akik emberek vagyunk, természetes tudással, tehetséggel és ügyességgel a teremtő Isten elrejtett titkaiból felismerni semmit sem tudunk, »mert nem a mi dolgunk, hogy tudjuk az időket ...« és így tovább. Hasonlóképp, mint most, lesznek a jövőben is egyes személyek, kiknek a teremtő Isten képszerű látomásokkal a jövő titkait fel akarja fedni. A múltban is így volt ... Az ember sugalmazást kap, és képes az istenit az emberitől megkülönböztetni.
A természetes értelem nem láthat természetfeletti dolgokat [...]. Én kérlek téged, fiam, soha ne foglalkoztasd értelmed ilyen álmodozásokkal és semmiségekkel [...]. Ehhez tartozik a gyalázatosnál is rosszabb mágia hiábavalósága, amit már régen elvetett a szentírás és az isteni törvény - ebből természetesen kivéve a kiszámítható asztrológia megálapításait. [...]
Én egészen nyíltan kimondom: (próféta az), akinek ő végtelen és felfoghatatlan nagyságát mélyértelmű sugalmazásban feltárni akarja. Ezt főképpen két forrásból kapja [ti. a próféta ...]: [1.] a természetfeletti fény besugározza a személyt, aki [2.] a csillagtudomány által jósol.
Én nagyobb bűnös vagyok, mint bárki más a világon, alávetve minden emberi nyomorúságnak. Hetente azonban néhányszor elragadtatott állapotba kerülök, és hosszú számítások segítségével közlöm az éjszakai tanulmányban megtisztított jó illatot. Így állítottam össze a prófétai könyveket. [...] ezeket szándékosan homályosra szerkesztettem.
[miért szerkesztette homályosra:] Ha az ember leírja, hogy királyságok, pártok, vallások milyen ellentétes változásokon fognak átmenni, és a jelenlegiekkel szemben éppen az ellenkezőre fordulnak; ha én ismertetni próbálom azt, ami a jövőben lesz, akkor a királyságok, a pártok, a vallás és hit emberei ezt összeegyeztethetetlennek találják saját elképzeléseikkel, úgyhogy kárhoztatni fogják azt [...].
A helyeket behatároltam, időket és időtartamokat meghatároztam, hogy az emberek, akik utánunk jönnek, lássák a jövendő eseményeket, és azokat tévedés nélkül megismerhessék. Más írásokban még világosabban fejeztem ki magamat. A képzett emberek a jóslatokat a homályosság ellenére is meg fogják érteni.
[pesszimista jövőkép felvázolása:] Isten irgalma egy ideig nem fog kiáradni, Fiam, amíg jóslataim többsége be nem teljesedik. Ezek beteljesednek a nagy forradalom megvalósulása által. Többszörös sötét viharban »conteram ergo confringam et non miserebar« [szétzúzom és széttöröm őket, nem kegyelmezek], mondja az Úr.
Én nem akarom magamnak a próféta nevet igényelni, azonban a feltárult sugalmazás által a halandó ember érzékei éppoly kevéssé vannak távol az égtől, mint lábai a földtől. Possum non errare, falli, decipi [Képes vagyok nem tévedni, nem csalódni, nem elámíttatni].
[...] Kérem a halhatatlan Istent, adjon Neked hosszú életet, jó és hasznos szerencsét.
Salon, 1555 március 1.

Próza formájú jóslatok a II. Henrikhez írt ajánlásából[szerkesztés]

Akkor a római nép kezd felegyenesedni, és a sötét árnyakat elűzi. [...] Velence ezután nagy erőben, hatalomban szárnyait oly magasra emeli, hogy alig különbözik a régi Róma hatalmi erőfeszítéseitől

Olaszország megalakulásáról


Három vidék a legkülönbözőbb párttal bír. Tudniillik ezek a rómaiak, Németország és Spanyolország. Ők különböző pártokat képeznek főleg katonai formában, kivéve az 50. és 52. szélességi fokokat. Az egész emberiség olyan vallásokhoz fog fordulni, melyek Európa hitétől messze elrugaszkodtak. [...] Olyan nagy lesz a hatalmuk, amit szövetségekkel, győzelmes háborús szerzeményekkel teremtenek.

A három huszadik századi totalitárius szélsőjobboldali diktatúra


Előzőleg tavasszal és ezt követőleg lesznek különleges változások, mint királyságok átalakulása, és egyszer nagy földrengés, máskor az Új Babilon elhatalmasodása, a szerencsétlen leány naggyá lett az első holokauszt szörnyűségein keresztül. Ez nem tart tovább, mint 73 évig 7 hónapig. Ezután sarjad a törzsből, mely hosszú időn át terméketlen volt - születik az 50. szélességi foknál - aki az egész keresztény egyházat megújítja. A dühöngőnek, aki a bölcset fogja játszani, országa egyesítve lesz.

Az 1908-as messinai földrengés, a hetvenhárom éves szovjet ateista diktatúra (1917~1990), a holokausztok(?!), II. János Pál pápa(?), a német újraegyesítés(?)


A tengerpartokon egy invázió lesz, mellyel az előzőleg mohamedánok által bevett erődöt kellene megszabadítani. Nem minden támadás lesz hiábavaló. Az a helység, mely egykor Ábrahám lakóhelye volt, a jovialisták követői által lesz megrohanva.

Egy vsz. XXI. századi nagy háborúról a mohamedánok és az európai hatalmak között (A jovialisták vsz. egy ma még behatárolhatatlan vallási szekta vagy ideológiai irányzat)

.

Jósversek[szerkesztés]

IV. 8. - Saint Quentin ostroma[szerkesztés]

Fekete Sándor Pál szerint ez Nostradamus elsőként beteljesült jósverse. A következőképp hangzik:

Le grand cité d'assaut prompt et repentin
Surprins de nuict, garde interrompus:
Les excubies et veille sainct Quintin
Trucidéz gardes et les pourtails rompus.

Magyarul (nyers fordítában):

A nagy városra gyors és hirtelen roham,
Meglepve éjszaka, az őrség félbeszakítva:
Az őrködőket és virrasztókat Saint Quentinnél
Az őrséget megölik, és a kapukat betörik.

A jósvers értelmezéséről ld. itt.

I. 35. - II. Henrik halála[szerkesztés]

A legelső beteljesültként ismert jóslatok egyike, az I. centuria 35. verse; mely (Ráth-Vég I. szavaival) „Nostradamus nevét egycsapásra európai hírűvé tette”:

Le lyon ieune le vieux surmintera
En champ bellique par singulier duelle:
Dans cage d'or les yeux luy creuera
Deux classes une, puis mourir, mort cruelle

Magyarul (nyers fordítában):

Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget
Harci mezőn páros viadalban:
Arany kalitban kidöfi a szemét.
Két csapás/seb egy/első, aztán meghal, kegyetlen halállal.

A jósvers értelmezéséről ld. itt.

IX. 18. - Gaston és Montmorency felkelése[szerkesztés]

Le lys Dauffois portera dans Nansi
Jusque'en Flandres électur de l'Empire:
Neufve obtruree au grand Montmorency,
Hors lieu prouvéz délivra à clere peine.

Magyarul (nyers fordítában):

A liliomot a Dauphin viszi Nancyba
Egészen Flandriáig a birodalmi választó.
Új börtön a nagy Montmorencynek,
A szokott helyen kívül kiszolgáltatva a híres bűnhődésnek.

A jósvers értelmezéséről ld. itt.

Az angol polgári forradalom[szerkesztés]

IX. 49. - A forradalom nagy vonalakban[szerkesztés]

Gand et Bruceles marcheront contre Anvers,
Senat des Londes metront à mort leur Roy
Le sel et vin luy seront à l envers,
Pour eux avoir le regne en désarroy.

Magyarul:

Gent és Brüsszel menetelnek Antwerpen ellen,
London szenátusa halálra adja királyát.
A só és bor neki ellenzéke,
Értük lesz feldúlva a királyság.

VIII. 37. - I. Károly kivégzése[szerkesztés]

La fortresse auprès de la Tamise,
Cherra par lors le Roy dedans serré:
Auprès du pont sera veu en chemis
Un devant mort, puis dans le fort barré.

Magyarul (nyers fordítában):

A várkastély a Temze folyó mellett,
Börtön/Elesik, miután/miáltal(?) a király bezárva.
Azután a hídnál látják ingben,
Még halála előtt(?), aztán az elzárt erődben.

IX. 11. - A király kivégzése és a londoni pestis[szerkesztés]

Le juste à tort à mort l'on viendra mettre,
Publiquernent et du milieu ésterint:
Si grand peste en ce lieu viendra naistre,
Que le jugeons fuyr seront contraints.

Magyarul (nyers fordítában):

Az igazat halálra adják igazságtalanul,
Nyilvánosság közepette megölve.
Oly nagy pestis fog keletkezni e helyen,
Hogy a bírók is menekülésre kényszerülnek.

VIII. 76. - Cromwell(?) uralma[szerkesztés]

Plus Macelin que Roy en Angleterre,
Lieu obscur nay par force aura l'empire:
Lasche sans foy sand loy saignera terre
Son temps s'approche si près que je souspire.

Magyarul (nyers fordítában):

Inkább mészáros, mint király Angliában,
Homályos helyen született, övé a birodalom.
Féktelenül, hit és törvény nélkül vérzi a földet,
Ideje oly nagyon közelg, hogy sóhajtoznom kell .

Napóleon[szerkesztés]

A jóslatok értelmezéséről bővebben A próféciák szócikkben.

Ub Empereur naistra pres d'Italie,
Qui à l'Empire sera vendu bien cher:
Diront avec quels gens il se ralie,
Qu'on trouvera moins prince que boucher.

Magyarul (nyers fordítában):

Egy császár születik Itália közelében
Aki a császárságnak sok pénzébe fog kerülni,
Azt fogják mondani, hogy bárkivel társul,
Inkább hasonlít mészároshoz, mint fejedelemhez.

Az utolsó sorok (3.-4.) más fordításai

Azt fogják mondani, hogy bárkivel társul,
Hívei között több lesz a mészáros, mint a főrangú
vagy
Azt beszélik majd, látván, kikkel szövetkezik,
hogy még egy mészáros is fejedelmibb jelenség.

De la cité marine & tributaire
Le teste raze prendra la satrapie:
Chasser sordide qui puis sera contraire,
Par quatorze ans tiendra la tyrannie.

Magyarul (nyers fordítában):

A tengerparti adófizető városból
A nyírottfejű megszerzi a kényuralmat,
Elűzi a szenyest, aki ellensége lesz,
Zsarnoksága tizennégy évig tart.

IX. 16. - Franco és a „Ribierák”[szerkesztés]

De castel Franco sortira l'assamblee,
L'ambassadeur non plaisant fera scisme:
Ceux de Ribiere seront en la meslee,
Et au grand goulphre desnieront l'entree.

Magyarul (nyers fordítában):

A spanyol Franco kilép a gyülekezetből
A követ nem tetszik, szakadás lesz,
Riverák társai lesznek az összecsapásban,
A nagy örvénynek megtagadva a belépés.

A jósvers értelmezéséről ld. itt.

II. 24. - Hitler?[szerkesztés]

Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon,
a csatatér nagyobb része Hisler ellen lesz,
vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg
Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben.

.

A Hisler név hasonlósága a Hitlerrel elég szembetűnő volt, és az a tény, hogy a négysoros nem jósolt nagy sikert Németországnak, arra késztette a Luftwaffe-t, hogy hamis próféciákat tartalmazó röpcédulákat szórjon ki Belgium és Franciaország felett.

I. 64. - A modern légi hadviselés[szerkesztés]

De nuict soleil penseront auoir veu,
Quand le pourceau demy homme on verra,
Bruit, chant, bataille au Ciel battre apper ceu
Et bestes brutes à parler on orra.

Magyarul (nyers fordítában):

Éjjel van és azt hiszik, hogy a napot látták,
A félig-disznó ember látásakor.
Zaj, ének, harc, az égen csata látszik
És állati szörnyeket hallanak szólani.

A "félig-disznó ember" kifejezést a legtöbb értelmező a vegyi támadások elleni (vagy a nagymagassági oxigénellátást biztosító) védő- vagy pilóta-gázálarcot viselő ember látomásának gondolja.

A harmadik nagy háború[szerkesztés]

V. 25.[szerkesztés]

Ezt a jósverset Lee McCann 1942-ben tévesen úgy értelmezte, hogy a harmadik világháború 1987 augusztus 21.-én fog kitörni (ld. itt).

Le prince Arabe, Mars, Sol, Venus, Lyon,
Regne d'Eglise par mer succombera :
Deuers la Perse bien pres d'vn million,
Bisance, Egypte, ver. serp. inuadera.

Magyarul (nyers fordításban):

Arab vezér, Mars, Nap, Vénusz az oroszlánban.
Az egyház uralma a tengeren összeroskad,
Perzsia táján közel jó egymillió készen
Bizáncot, Egyiptomot kígyókkal(?) megtámadni.

Más fordítás-értelmezés (3.-4. sor):

Perzsia felé csaknem egymillióan [tartanak],
törökországot, Egyiptomot lerohanni a visszatérő Kígyó [akarata szerint?].

(A „kígyó” fordítás Fekete Sándor Pál-é, egy bizonytalanul értelmezhető rövidítésből származik, melynek feloldása "versus serpens").

IX. 52.[szerkesztés]

La paix s'approche d'un costé et la guerre
Oncques ne feut la poursuite si grande,
Plaindre homme, femme, sang inoncent par terre
Et ce sera de France á toute bande.

Magyarul (nyers fordítában):

Béke közeleg egy oldalról és háború
Soha nem volt szorongatás ilyen nagy,
Sírnak férfiak és asszonyok, ártatlan vér a földön,
És ez lesz Franciaország egész széltében.

IV. 100.[szerkesztés]

Konkrétan említ egy hét hónapos nagy háborút:

De feu celeste au Royal édifice,
Quand la lumiere de Mars defaillira,
Sept mois grand guerre mort gent de malefice
Rouan, Evreux au Roy ne faillira

Magyarul (nyers fordítában):

Tűz a levegőégből a királyi épületre,
Midőn a háború fénye alábbhanyatlik,,
Hét hónap nagy háború, gonosz emberek halála,
Rouen, Evreux a királynak nem fog hiányozni.

H. 27.[szerkesztés]

Azaz a huszonhetedik hatsoros vers, mely konkrétan egy hét hónapos nagy háborúról beszél.

Magyar vonatkozású jóslatok[szerkesztés]

IX. 90.[szerkesztés]

(Állítólag az 1927-es eseményre utal, mikor Hitler kezet nyújtott Magyarországnak. Az akkori miniszter, Gömbös pedig örömmel tett látogatást Hitlernél, ezzel megpecsételve szörnyű sorsunkat a II. világháborúban.)

Un capitain de la grand Germanie
Se viendra rendre par simulé secours
Au Roy des Roys aydé de Pannonie,
Que sa revolte fera de sang grand cours.

Magyarul (nyers fordítában):

A nagy Germánia egy kapitánya
Jön színlelt segítségül,
A királynak királyoktól segítség Pannóniában,
Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen.

Nostradamus Hungaricus Nostradamus jóslatai Magyarországról[szerkesztés]

Avagy jevendőlések Magyarországrúl
Ídesnyelvünkre ültetve Szentmihály Szabó Pétertől

A Nostradamus Hungaricus Szentmihályi Szabó Péter irodalmi alkotása, azaz Nostradamus stílusában dolgozza fel a magyar történelmet és politikai életet, nem Nostradamus jóslatait tartalmazza. Ezt a mű második kiadása egyértelműen tisztázza.

99 számozott verset tartalmazott a gyűjtemény, egy csaknem teljes centúriát. A 98-as és 99-es verssel a szöveg elég egyértelmûen céloz arra, hogy Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főembertôl, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a „nagyhírű és vitéz” nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében a 99. vers alapján gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566 szeptember 8-án halt hősi halált. Mint a vers megjósolja, a „pogány” török még valóban százhúsz évig uralja Magyarországot, és Zrínyi Miklós valóban két nép, a magyar és a horvát közös hőse.

Alacsony sorból jött ifjú legény,
kinek Isten nem sok évet enged,
de senki sem tesz túl a szellemén,
legnagyobb poéta lesz, kit Pannónia termett.
Vándorol sokat, és gyorsan él,
egész világra szól minden sora,
csontjait őrzi délen csatatér,
nyugvóhelyét nem lelik soha.

(A Nostradamus-hívők szerint Petőfi Sándorról van szó.)
Forrás: MEK

Egyéb jóslatok[szerkesztés]

Tüzes villám mint Isten nyila lecsap az égből (talán a hirosimai atombomba)
Tevék fognak inni a Rajna vizéből (Valamikor a XXI. században. Feltételezhető, hogy a III. világháború arab hódításaira utal.)
A fehér ruhás emberre rálő az ördög (Az 1981-es merénylet II. János Pál pápa ellen)

Mások Nostradamusról[szerkesztés]

Eredeti és jelenlegi sírfelirata[szerkesztés]

Nostradamus sírfelirata, melyet özvegye készített - az első négy sor fejléc, mely arról tanúskodik, hogy a Szent Lőrinc-templomból ide hozták a maradványokat, a V betű V-t is és U-t is jelölhet; az alsóbb sorok a „clarissimi” szótól kezdve az özvegy által írt sorok):

RELIQVIÆ MICHAELIS NOSTRADAMI IN HOC SACELLVM
TRANSLATÆ FVERVNT POST ANNUM MDCCLXXXIX ·
EPITAPHIVM RESTITVTVM MENSE IVLIO ANNO MDCCXIII
D O M
CLARISSIMI OSSA MICHAELIS NOSTRADAMI VNIVS OMNIVM
MORTALIVM IVDICIO DIGNI CVIVS PENE DIVINO CALAMO
TOTIVS ORBIS EX ASTRORVM INFLVXV FVTVRI EVENTIS
CONSCRIBERENTVR · VIXIT AMNOS LXII MENSES VI DIES XVII
OBIIT SALONE ANNO MDLXVI · QVIETEM POSTERI ME INVIDETE
ANNA PONTIA GEM???(?) SALONIA CONLVCI OPTAT V · FELICIT

Hozzávetőleges fordításban (a fejléc nélkül) :

Itt nyugszik a híres Michel Nostradamus,
az egyetlen földi halandó, akit az Úr méltónak ítélt arra,
hogy a mai meg az eljövendő nemzedékek épülésére
kiolvashassa az égitestek járásából, milyen jövő
vár a világra.
Meghalt Salonban, 1566. július 2-án.
Élt hatvankét évet, hat hónapot és tizenkét napot.
Vándor ki erre jársz, tiszteld hamvait, és ne
zavard nyugalmát!

Sírfelirata a forradalmi időkben[szerkesztés]

(részlet: a hatóság hódol Nostradamus emlékének, aki ... )

„a szabad országról jövendölt, akinek emléke kedves a saloni hazafiak előtt”

Johann Wolfgang Goethe[szerkesztés]

Menekülj! Fel, ki a távoli vidékekre,
És e titokteljes könyv,
Mit Nostradamus sajátkezűleg írt,
Nem elég talán vezetőül neked?
Goethe: Faust.

Pierre de Ronsard[szerkesztés]

Talán az Úr, időn s téren túl lévő Isten
volt, ki Nostradamus álmát áttette versbe,
Talán jó vagy gonosz démon vezérelte,
Vagy madár lelke lakozott őbenne,
Mely mennyekbe szállt - s halandó nem követhette.
(Pierre de Ronsard).

A Pallas nagylexikona[szerkesztés]

Mihály (tkp. Notre-Dame) asztrologus, szül. Rémyben (Provence) 1503 dec. 14. zsidó szülőktől, meghalt Salonban 1566 jul. 2. Marseilleben orvostant tanult, de azután jövendölésre és bűvészkedésre adta magát. Saloni magányából jóslatokat bocsátott világgá rímes négysoros versekben, melyek a bennök rejlő titokszerü célzásokkal és ama körülménynél fogva, hogy több esetben beteljesedtek, nagy feltünést keltettek. Medici Katalin özv. királyné udvarába hivta, fia pedig, IX. Károly király, udvari orvosává nevezte ki. Jövendölései Centuries c. alatt Lyonban (1558. és többször, Páris 1866) nyomtatásban is megjelentek, de a pápai udvar 1781. a könyvet az indexre tette, mert N. azokban a pápaság hatalmának bukását is előremondta. V. ö. Haitze, Vie de Mich. N. (Alix 1712). - N. fia, ifj. N. Mihály, egy Traité d'astrologie c. munkát irt (1563). [1]

Ráth-Végh István[szerkesztés]

Bevezető a Varázsvessző c. könyvben[szerkesztés]

Nostradamus talán az egyik legrejtélyesebb ember, aki valaha élt. Előre kell bocsátanom, hogy Nostradamus nem volt csillagjós. Ámbár tudományosan képzett csillagász volt, a számításokat úgyszólván csak keretként használta fel és kitöltötte hozzájuk kapcsolódó látomásaival.
Ráth-Vég István: A varázsvessző. Gondolat, Bp., 1966. 386. old.

A centuriákról és általában Nostradamus jóslatairól[szerkesztés]

Persze, a dicsőség fényébe belevillámlottak az ellenfelek támadásai is. Egyik helyen prófétának kiáltották ki, a másikon csalónak.
Annyi bizonyos, hogy Nostradamust, mint mindjárt kifejtem, nem lehet megfogni, nem lehet rajtakapni.
Ő a híres jóslatokat négysoros versekbe szedte és száz ilyen versszakot összefoglalt egy könyvbe, az úgynevezett centuriába. Tíz ilyen centuria került ki a jóslatokból, vagyis összesen ezer jósversről van szó. Időben ezek a jóslatok - mint ő maga írja - a 3797-ik esztendőig terjednek.
Igen ám, de a jóslatok nem időrendben következnek egymásra! Nostradamus teljesen összedobálta őket, úgyhogy nincs közöttük semmiféle időbeli összefüggés. Ennek egyik következménye az lett, hogy nincs egyetlen olyan jóslata sem, amelyről azt lehetne mondani, hogy nem vált be, miután időpont sehol sincs megjelölve, tehát ami eddig nem következett be, jövőre még teljesülhet.
A másik következménye pedig, hogy akit a teljesülés érdekelt, keserves munkával kellett kikaparnia az illető verszakot az ezer közül. Chavigny nevű tanítványa harminc esztendeig dolgozott rajta, amíg sikerült 350 verszakot kiásni és magyarázatokkal ellátnia.
Ráth-Vég István: A varázsvessző. Gondolat, Bp., 1966. 387-378. old.

Etienne Jaubert Nostradamus-értelmezéséről[szerkesztés]

A katona neve - most tessék megfogódzkodni - Clerepeyne volt!
A név nem lehet kitalálás, mert egy kortárs, Etienne Jaubert, 1635-ben megjelent könyvében már Clerepeyne néven említi a katonát, amit valótlanság esetén nem mert volna megcselekedni, miután a történet valamennyi tanú emlékében akkor még frissen élt és a hazugságot könnyen a szerző orra alá dörgölhették volna.
Ráth-Vég István: A varázsvessző. Gondolat, Bp., 1966. 391. old.

Fekete Sándor Pál[szerkesztés]

Kezdeti szkepticizmusáról[szerkesztés]

Mikor először került kezembe egy Nostradamus jóslatairól szóló könyv, én is lenézve tettem le, anélkül, hogy komolyan beleolvastam volna, mert - így gondoltam - mit érhet egy olyan jóslatgyűjtemény, melyből a jövőre vonatkozó legellentétesebb elképzelések is kiolvashatók. Ez nagyon régen történt, a második világháború kezdetén, és akkor két ellentétes politikai tábor a maga győzelmét vélte kiolvasni a jóslatokból, és ezekre hivatkozott. Innen származott aztán az én elhamarkodott véleményem is, amit aztán nem is oly sokára meg kellett változtatnom, mert rá kellett jönnöm, hogy nem a könyv a hibás abban, ha azt rosszul magyarázzák, félreértelmezik. A helyes megértés pedig Nostradamus könyve esetében egyáltalán nem könnyű még a teljesen elfogulatlan olvasó számára sem, és különösen könnyen tévedésbe esik az, aki mindenáron saját elképzeléseit akarja kiolvasni belőle.

Szent Ágoston[szerkesztés]

Hogyan látják a jövőt a próféták?[szerkesztés]

Uram, világkormányzó Istenem, hogyan oktatod meg az emberi lelket a jövendő felől? Mert prófétáidat megoktattad. Hogyan tanítod meg őket a jövendőre, mikor nekik a jövő tulajdonképpen semmi? Talán inkább az igaz, hogy a jövőre vonatkozó jelen dolgokra oktatod őket?
Ami ugyanis nincs, az nem lehet tárgya az emberi oktatásnak.
Jaj, igen meghaladja értelmemet ez a mód, fölém kerekedett, nem tudok közel férkőzni hozzá; ha tudok, csak te általad tudok, ha te, lelkem szemeinek édes világossága, tudnom engeded!
Szent Ágoston: Vallomások; 11. könyv XIX. fej.


Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Nostradamus témában.