„Epigrammák” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rousseau link
(Rousseau link)
Az epigrammák a görög költészetben a sírversekből alakultak ki, és eredetileg disztihonban íródtak; a tömör forma őrzi ezt az eredetet. A római költészetben vált az epigramma szatirikussá (Catullus, Martialis). A humanizmus, és a klasszicizmus idején a didaktikus, és az antik hagyományokon nyugvó epigrammák voltak kedveltek a irodalomban.
 
A felvilágosodás korában sokan és gyakran írtak epigrammákat ([[Voltaire]], [[Jean -Jacques RousseaueRousseau|Rousseau]], [[Gotthold Ephraim Lessing|Lessing]], [[Johann Gottfried Herder|Herder]], [[Johann Wolfgang Goethe|Goethe]], [[Friedrich Schiller|Schiller]], [[Kazinczy Ferenc]], [[Kölcsey Ferenc]]).
 
Lessing szerint az epigramma az adott tény (tárgy), és a hozzá kapcsolódó szellemes megjegyzés egységében jön létre, és a viszonyuk általában ellentétes.
Névtelen felhasználó

Navigációs menü