Ugrás a tartalomhoz

Voltaire

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Voltaire
François-Marie Arouet (Voltaire)
François-Marie Arouet (Voltaire)
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Wikiforrásban
Művek a Cervantes Virtualon
Művek a Project Gutenbergben

Voltaire (François-Marie Arouet; 1694. november 21. – 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus.

Idézetek tőle

[szerkesztés]
  • Az elmés mondások többnyire ismétlések.
  • Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.
  • Nem a szerelmet kell vaknak festeni, hanem az önhittséget.
  • Az élőknek méltányossággal tartozunk, a holtaknak csak az igazsággal.
  • Egyáltalán nincs véletlen: minden megpróbáltatás büntetés vagy jutalom vagy előrelátás.
  • A kétségbeesés már sokszor nyert csatát.
  • Az ember nem kívánhatja azt, amit nem ismer.
  • Az igazi lángész kiváltsága, hogy büntetlenül követhet el nagy hibákat.
  • A férfiak minden okoskodása sem ér fel egy asszony egyetlen érzelmével.
  • Mi az optimizmus? Konokul azt állítani, hogy minden jól van, amikor rosszul vagyunk.
  • Isten, szabadíts meg a barátaimtól! Ellenségeimmel magam is elbánok majd.
  • Minden embert a maga százada alakít ki; nagyon kevesen emelkednek koruk erkölcsei fölé.
  • Nincs az a rossz, amiből ne születne valami jó.
  • Azok a történészek, akik megjósolják a jövőt, méltatlanok arra, hogy megírják a múltat.
  • Furcsa egy szenvedély az, amellyel egynémely urak mindenképpen meg akarnak győzni minket arról, hogy nyomorultak vagyunk. Nem szeretem azt a kuruzslót, aki el akarja hitetni velem, hogy beteg vagyok, azért, hogy eladja nekem a pirulát.
  • A háború, néhány év múltán, éppoly szerencsétlenségbe dönti a győzteseket, mint a legyőzötteket.
  • Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.
  • Helyes dolog, ha felfedjük a hasznos könyvekben lévő tévedéseket: sőt, csakis ott kell keresnünk őket. Jó művel vitába szállni, ez megtiszteli azt; a többi nem érdemli meg ezt a megtisztelést.
  • Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, amilyenek valóban vagyunk, arról senki sem.
  • Nem tudom elfogadni, hogy minél többet gondolkozik az ember, annál boldogtalanabb. Ez csak azokra vonatkoztatva igaz, akik tévesen gondolkoznak.
  • Zúzzátok szét a gyalázatost! (az egyházról)
  • Ha nem volna Isten, fel kellene találni.
  • Vallás dolgában mindig a lelkesedés kezdi meg az építést, de az ügyeskedés fejezi be.
  • Az emberek aszerint ragaszkodnak hitükhöz, amint megszenvednek érte.
  • Egyszer megkérdezték Voltaire-től, megbékélt-e Istennel. „Köszönni köszönünk egymásnak” – válaszolta a filozófus –, „de nem beszélünk egymással”.
  • A teológia a vallásokban az, ami a méreg az élelmiszerekben.
Bővebben: Candide
  • A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.

Idézetek verseiből

[szerkesztés]

A világi ember

Felőlem mind sirathatják a balgák
a mult időket, az arany korát,
Saturnus s Rhea földi birodalmát,
ősszüleinknek paradicsomát.
Én a természetnek elégedetten
adok hálát, hogy e korban születtem.
Mit ócsárl nálunk sok bús lázadó,
profán korunk erkölcsömnek való.
Szeretem fényét, sőt a puhaságát,
örömeit, miket müvészi báj ád,
tisztaságát, ízlését, csínjait,
s minden fiát, ki így gondolkozik.
                    (Fordította: Jékely Zoltán)


Impromtu

Kell gondolkozni; ha nincs gondolat,
bár lelke van, az ember léte aljas;
kell szeretni, célt, értelmet ez ad:
az emberélet enélkül siralmas.
                    (Fordította: Jékely Zoltán)

Neki tulajdonított, nem tőle származó idézetek

[szerkesztés]
  • Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.
    • A mondás Evelyn Beatrice Halltól származik, aki a Voltaire-ről szóló könyvében idézet formában ezzel a mondattal foglalta össze az „Esszé a toleranciáról” című mű hozzáállását, melyben Voltaire azt írja: „Gondolj magadra, és hagyd meg másoknak is a jogot, hogy ugyanígy tegyenek.”

Források

[szerkesztés]
A Wikipédiában további információk találhatóak
Voltaire témában.