Kategória:Közmondások

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

A közmondás fogalma [1]

"A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak s így szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszürődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetlen igazságnak bizonyultak be."

Részlet Sirisaka Andor: a Magyar közmondások könyve elé írt tanulmányából

Ellenvélemény [2]:
A lóról van egy közmondás, amely így szól: »A lónak négy lába van, mégis botlik.« Hát ez a közmondás, mint a közmondások általában, nagy marhaság, mert nem lehet mondani azt, hogy mégis botlik, hiszen épp azért botlik az ember is, mert lába van, s ha már valaki, vagy valami a lábával botlik, akkor annál inkább botlik, minél több lába van; a lábatlan ember például egyet se botlik. Ezek szerint a legjobb dolga van a százlábúnak, mert attól senki sem veszi rossz néven, ha botlik egyet.

Nagy Lajos: Képtelen természetrajz


A szólás olyan közkeletű, sajátos stílusértékű, állandósult szókapcsolat, amelyeknek jelentése az alkotó szavak külön-külön vett jelentéseiből már nem érthető (pl. kivágja a rezet).

A szólásmondás közismert, rendszerint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat.

Lásd még: Karinthy Frigyes is hozzászólt a közmondás témához.