Ugrás a tartalomhoz

Wikidézet:Útmutató a stílushoz

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Ez a lap segítséget nyújt abban, hogy az idézetgyűjteményeket tartalmilag hogyan érdemes megírni, vagy a javításuk során miket érdemes figyelembe venni.

(Ez a lap, mint a többi útmutató is, azon szócikkekről szól, amiben nincs kettőspont (:), vagyis nem része a speciális névtereknek; ezek a lapok, a cikkek - alapesetben - fehér hátterűek. A speciális lapok háttere - szintén alapesetben - sárga, ezekre az általános jóízlés és a barátságos tegeződés a "követelmény".)

Ez a dokumentum folyamatos fejlődésben van. Az itt leírt elvek egyike sem szentírás, ha pontosítani, módosítani, új javaslatot felvenni szeretnél, akkor azt a vitalapon teheted meg.

Forma és stílus

[szerkesztés]

Egy idézetgyűjtemény megírását a következő formai és stilisztikai szempontok alapján érdemes megírni:

  • A cím legyen pontos. Ha egy személy neve három névből áll, általában a legismertebb formát adjuk címként, és a teljes névre írunk egy átirányítást (#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Ismertebb névvel megírt cikk]]).
  • Ha személyről írsz gyűjteményt, érdemes két sorban megjegyezni a személy születési, halálozási éveit; szakmáját; esetleges különleges eredményeit (pl. Nobel-díj).
  • Érdemes hivatkozni a Wikipédiában vagy egyéb társprojektekben lévő hasonló cikkekre. Leggyakrabban a Wikipédia és a Wikimédia Commons tartalmaz hasonló cikkeket. ( {{wikipédia}} és {{commons}} ) DE csak a lap alján, a külső hivatkozások alfejezet alatt hivatkozz a társprojektekre!

  • Ha képet is elhelyezel a cikkben, stilisztikailag a jobb oldalon a legigényesebb, mert így az előbbi sablonok alá, vagy felé kerül. De természetesen az ettől való eltérések sem fogják lealacsonyítani a gyűjteményeket. Lásd még a képfelhasználási irányelveket.
  • Két csoportba oszthatjuk az idézeteket: személynek tulajdonított és forrással igazolható idézetek. Ezt is hasznos új alfejezettel jelezni. Más jellegű gyűjteménynél ilyen szempontokat nem kell figyelembe venni.
  • Az idézeteket nem kell sem vastagítani, sem dőlt betűkkel írni. Elegendő felsorolással jelezni, elkülöníteni az idézeteket:
* idézet.

Ha pedig megjegyzésed van valamelyikhez, akkor azt dupla felsorolás jellel kényelmesen megteheted:

* idézet
**megjegyzés hozzá, például a könyv címe, link, a szerző neve. 

Ilyen stílusú például a Thomas Mann gyűjtemény. Egy másik lehetséges stílus:

* idézet
--megjegyzés hozzá, például a könyv címe, link, a szerző neve. 

Ilyen stílusú például a Rudolf Carnap gyűjtemény.

  • Egy gyűjteményen belül legyen következetes a stílus és a forma! A gyűjtemény stílusát és formáját a létrehozója alkotja meg, ha nincs komoly gond vele, akkor ugyanolyan stílusban folytasd a gyűjteményt, ne legyenek szükségtelen stílusháborúk!
  • Idézd forrásaidat! A hivatkozások emelik a gyűjtemény értékét.
  • Érdemes összekapcsolni a Wikidatával a cikket, ezt egy más nyelvű/projektű (pl. angol Wikidézet, magyar Wikipédia stb.) kiindulva, az ottani Wikidata-adatlap eszköztárelemre kattintva, majd a magyar Wikidézet linkjét a megfelelő helyre beírva lehet megtenni.
  • Amennyiben egy témáról szóló gyűjteményről van szó, és létezenek kritikus idézetek, akkor azt külön szakaszban érdemes gyűjteni.
  • Linkelés redundancia helyett: Amennyiben a kritikus idézetek besorolhatóak egy másik témába, akkor az idézetek kétszeri szerepeltetése helyett érdemes egy linket adni a másik témára. Például a vallást kritizáló idézetek nagy része az ateizmus szócikkbe valók, és az ateizmus szócikkben szinte az összes idézet tekinthető valláskritikának. A vallás gyűjtemény „A vallásokkal szemben” szakaszába ezért egy linket adunk az ateizmus, agnoszticizmus, szekularizmus gyűjteményekre. A vallás gyűjtemény kritikai szakaszába tehát külön felsorolni csak olyan egyedi idézetet érdemes, amely nem sorolható be az ateizmus, agnoszticizmus, szekularizmus gyűjteményekbe. Sok idézet esetében nehéz eldönteni, hogy inkább az egyik téma kritikájaként szerepeljen, vagy a másik témában. Próbáljuk meg arra a helyre tenni, amelyik témába explicit módon inkább illik! Ha nem sikerül ezt eldönteni, akkor inkább szerepeljen mindkét helyen, mint hogy háborúzzunk rajta!
  • Kategorizáljunk szakaszokkal: Amennyiben egy szerzőtől, vagy egy alkotásból több idézetet is beteszel egy gyűjteménybe, akkor 3 idézettől érdemes külön szakaszokba sorolni őket. Tehát például a tudományról szóló gyűjteményben Karl Poppernek egy külön szakaszt alakítottunk ki, és Poppernek a "Három nézet az emberi tudásról" című cikkének egy alszakaszt, mivel onnan több, a tudományról szóló idézetet is idézünk. Hasonlóan Karl Popper cikkében is megtalálható ennek a cikknek egy alszakasz, amelyben értelemszerűen még több idézet található.
  • Használjuk ki a témák hierarchikus kategorizálását: Amennyiben egy gyűjtemény teljes egészében részhalmaza egy másik témának, akkor a bővebb témából egy linket adunk a szűkebb témára, és nem érdemes az idézeteket kétszer szerepeltetni. A bővebb téma gyűjteményében csak olyan idézetek szerepeljenek, amelyek nem sorolhatóak be egy részhalmazt képező szűkebb gyűjteménybe. Ez az eset vonatkozik arra is, ha a szűkebb téma egy szerző. Például Jézus híres mondásait a Jézusról szóló lapon szerepeltetjük, amely teljes egészében a kereszténység témájába esik, ezért a Kereszténység gyűjtemény Lásd még szakaszában csak linkeljük, nem ismételjük meg ezeket az idézeteket. Hasonlóan a kereszténységről szóló idézetek részei a vallásról szóló idézeteknek. Ezeket sem szerepeltetjük kétszer. Tehát a vallás gyűjteménybe olyan idézetek valók, amelyek általánosan szólnak a vallásról, vagy egy olyan vallásról szólnak, aminek nincs külön gyűjteménye. Szerepelhet itt Csontváry Kosztka Tivadar vallásról szól idézete, mivel Csontváry Kosztka Tivadar idézetei nem mind vallásosak, tehát nem képeznek résztémát.
  • A hierarchikus rendszer egy másik jó példája, amikor egy szerzőnek bizonyos könyveit külön gyűjteménybe rendezzük. Ilyen például a Douglas Adams gyűjtemény, amelynek részét képezi a Vendéglő a világ végén gyűjtemény. Azt, hogy a különböző műveket külön szakaszokba, vagy külön gyűjteménybe helyezzük, az idézetek mennyiségétől, és a könyv önálló ismertségétől függ.

Fordítási útmutató

[szerkesztés]

Lásd a fordítási útmutatót.

Nézd meg a többi nyelvet

[szerkesztés]

Ha tudsz valamilyen más nyelven, akkor nézd meg az angol vagy a többi Wikidézet megfelelő gyűjteményét: lehet, hogy valaki már átgondolta a cikk struktúráját, megírt róla olyan dolgokat, amiket tudsz használni, vagy tanulni belőle. A Wikidézetek között természetesen szabadon mozgathatóak a gyűjtemények, mindent felhasználhatsz belőlük.

Hasonlítsd össze más lexikon szócikkekkel

[szerkesztés]

pl. (külső linkek:)

- az esszéstílus - ez nem kell!