Alliteráció
Az alliteráció a költői nyelv, a poétika egyik eszköze. Egy alliterációban a versben egymást követő szavak első hangzója azonos. Ezt az eszközt a magyar költészet kiemelkedő alkotói gyakran használták, használják.
Ebben a szócikkben alliterációkat gyűjtünk, a szerzők nevének ábécé-sorrendjében.
Idézetek
B
- Bús donna barna balkonon
- mereng a bíbor alkonyon
- Barangoló borongó,
- ki bamba bún borong,
- borzongó bús bolyongó
- baráttalan bolond.
- (Egy szomorú vers)
- Kegyesen kebelemre...
- törpe tanyák torkolnak
- porban a puszta pofátlanul pofázva porol
- (Új leoninusok)
- Szekszárdon születtem szexszeltem szőttem szerettem
- Színésznőt szerettem szekszeltem szerettem
C
- Barlangjában belől bömböl a mord medve.
- (Az estve)
- Először sebet próbálnak ejteni:
- bevezetnek látomásaik bűvös erdejébe,
- szavuk gáncsos gödrében
- csábos csapdába csalnak,
- majd feltűznek pillantásuk árhegyére.
- (Jó itt nekem)
E
Kretén kritikus krónikásunk kreatin kreálta kreatív
kromoszóma kritériuma krematóriumban krahácsol
( Anno Domini, avagy: Krisztus után )
Trehány trák trikóban trappol trafikba trisóért,
tréfásan trabantba traktál trükkös traktoros trubadúrt.
( Trafipax infó )
Csenevész csellengő csepűrágó csemete cselesen cseberből
Cseresznyét csemegéz, csecsebecse csecses cserfes cserkesz
Csendesen csellót csengettyűre cserél.
Csempére csepeli csendéletet csepegtetve csehül cselekedé.
( Csecse-becse )
H
- hitemet hirdeti híven
- (Hajnali ének)
K
- Magányát mégis megunta, szüzességét nem szenvedte:
- mind magában maradnia, szűzleányként száradnia
- fenn a fehér felhők felett, magányos magos mennyekben.
- (Vikár Béla fordítása)
Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska...
- (A szegény kisgyermek panaszai)
- S nyögte Mátyás bús hadát
- Bécsnek büszke vára.
- (Himnusz)
J
- hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. – Ars poetica
- Tüzeket raknak az égi tanyák,
- Hallgatják halkan a harmonikát.
- (Tiszai csönd)
O, Ó
- Világnak világa,
virágnak virága,
keservesen kinzanak,
vas szegekkel veretnek.
P
- S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét.
- (Itt van az ősz...)
R
T
- ...fények földi mása...
- (Esti sugárkoszorú)
- A gyávák gyöngéd gyilka
- (Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája, ford.)
......
rajta rózsák színét szűri szét,
a partis partik busan busongva bong
a szúnyograj, száll,és szétomol,
mert kapja kényén könnyű lég;
(John Keats: Az őszhöz; ford. Tóth Árpád)
S ringtam, kóbor sziget, és szennyükkel bekentek
szőkeszemű sirályok, csetepatés család,
ringtam s némely tetem tört testemen pihent meg,
majd elhagyott süllyedve, aludni még alább…
Imé, ez vagyok én! züllött hajó, hináros,
kit elvitt a vihar előtlen éterig,
s zord flotta s békés bárka ki nem halássza már most
részeg roncsom, mely a vizekkel megtelik.
(Arthur Rimbaud: A részeg hajó; ford. Tóth Árpád)
V
Vörösmarty: Csongor és Tünde (Éj királynőjének monológjában):
- Túr és tűnődik, tudni, tenni tör.
Varga Fruzsina: A Holdbéli ember kirakata
Kirakatában
kőkapuhoz kőkulcs,
kénsárga kacsa,
kukorica, kupa;
kerek kulacs,
körötte kerengő
kulacskupak.
Kirakatában
katicabogár
körtén kuporog,
kukoricázik;
kutya kotor
kesztyűt keresve,
kefekupacot
kerülgetve.
Kirakatában
kalitka,
kalitkában
karvaly, kánya,
kárókatona;
kampón köpeny,
kard, kötőfék,
katonakalap.
Kirakatában
kormos kályha
köhécsel,
kármin kanna
korcsolyázik.
Kirakatában
kemény költemény
kerekedik,
kanyarodik.
W
Weöres Sándor: Olvadás
Csipp,
csepp.
egy csepp,
öt csepp,
meg tíz,
olvad a jégcsap,
csepereg a víz.